Különbség a parlamenti és az elnöki kormányzati forma között

A világ minden országában megvan a saját alkotmánya, amely szerint a politikákat meghatározzák, kormányzati szervek és intézmények működnek, és döntéseket hoznak. Finomabb értelemben az alkotmány az, amely az ország által elfogadott politikai rendszer minden aspektusát lefedi. Kétféle kormányzási forma létezik: parlamenti és elnöki. A parlamenti rendszerben a parlamenti többségi helyeket megnyerő politikai párt megteremti a kormányt, és mindegyikük közül választ egy miniszterelnököt, aki a kormány vezetője.

Másrészt az elnöki kormányzati formában az elnök a vezérigazgató, akit közvetlenül a nép vagy a választási kollégium tagjai választanak meg. A parlamenti és az elnöki kormányzási formák közötti különbséget a cikk részletesen tárgyalja.

Tartalom: Parlamenti rendszer és elnöki rendszer

  1. Összehasonlító táblázat
  2. Meghatározás
  3. Főbb különbségek
  4. Következtetés

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapjaParlamenti kormányzati formaA kormány elnöki formája
JelentésA parlamenti rendszerben a törvényhozó és a végrehajtó kormányzati szerv szorosan kapcsolódik egymáshoz, míg az igazságszolgáltatás független a másik két kormányzati testülettől.Az elnöki rendszerben a kormány törvényhozó, végrehajtó és bírói testülete független egymástól.
VégrehajtóKettős végrehajtóEgyedüli végrehajtó
felelősségre vonhatóságA végrehajtó végrehajtó elszámoltatható a törvényhozás felé.A végrehajtó hatalom nem tartozik a törvényhozás elé.
PowerskoncentráltMegosztott
A miniszterekMiniszternek csak a parlamenti képviselőket lehet kinevezni.A törvényhozáson kívüli személyeket miniszterekké nevezik ki.
Alsó ház feloszlatásaA miniszterelnök hivatali ideje lejárta előtt feloszlathatja az alsó házat.Az elnök nem oldhatja fel az alsó házat.
A végrehajtó hivatali időNincs kijavítvaRögzített

A parlamenti kormányzati forma meghatározása

A parlamenti kormányzási forma egy ország demokratikus irányítási rendszerét képviseli, amelyben a végrehajtó hatalom a jogalkotó testületből, azaz a Parlamentből származik. Itt a végrehajtó hatalom két részre oszlik: az államfőre, azaz az elnökre, aki csak a névleges végrehajtó, és a kormányfőre, azaz miniszterelnökre, aki az igazi végrehajtó.

A rendszer szerint a parlamenti parlamenti szövetségi választások során a lehető legtöbb helyet megszerző politikai párt alkotja a kormányt. A párt vezetõként választ egy tagot, akit az elnök miniszterelnöknek nevez ki. A miniszterelnök kinevezése után a kabinet jön létre, amelynek tagjainak távol kell lenniük a parlamenttől. A végrehajtó szerv, azaz a kabinet elszámoltatható a jogalkotó testületnek, azaz a Parlamentnek

Ez a rendszer elterjedt olyan országokban, mint India, Japán és Kanada.

A kormány elnöki formájának meghatározása

Amikor egy ország az elnöki kormányformát követi, azt jelzi, hogy csak egy ember létezik az állam és a kormány fejeként, azaz az elnök. Az elnököt közvetlenül az ország polgárai vagy néha a választási kollégium tagjai választják meg határozott időtartamra.

Az elnök titkárként megválaszt néhány minisztert, és létrehoz egy kis kabinet, amely segíti az ország irányítását. Sem az elnök, sem a titkárok nem tartoznak felelősségre a Kongresszusnak (parlamentnek) tetteikért. Valójában ők sem vesznek részt az üléseken.

Ez a kormányzási forma megtalálható olyan országokban, mint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Brazília és Srilanka.

Főbb különbségek a parlamenti és az elnöki kormányzati forma között

Az alábbiakban bemutatott pontok a parlamenti és elnöki kormányzati formák közötti különbségek szempontjából fontosak:

  1. A parlamenti kormányzati rendszer olyan, amelyben harmonikus kapcsolat van a jogalkotó és a végrehajtó testület között, míg az igazságszolgáltatási testület függetlenül működik. Ezzel szemben az elnöki kormányzati formában a kormány három szerve egymástól függetlenül működik.
  2. A parlamenti kormányzati formában a végrehajtó hatalom két részre oszlik, azaz az államfőre (elnök) és a kormányfőre (miniszterelnök). Éppen ellenkezőleg, az elnök az elnöki kormányfő vezérigazgatója.
  3. Parlamenti kormányzati formában a végrehajtó szerv, azaz a Miniszterek Tanácsa elszámoltatható a Parlamentnek tetteiért. Ezzel szemben a kormány elnöki formájában nincs ilyen elszámoltathatóság, azaz a végrehajtó szerv nem tartozik felelősséggel a Parlamentnek a tetteiért.
  4. A hatalom-összevonás létezik a parlamenti rendszerben, míg a hatalmak elosztottak az elnöki rendszerben.
  5. Parlamenti formában csak azokat a személyeket nevezik ki miniszterekké a végrehajtó testületben, akik a Parlament tagjai. Az elnök formájával ellentétben a törvényhozásban dolgozóktól eltérő személyeket is kinevezhetnek titkároknak.
  6. A parlamenti kormányban a miniszterelnök hatalmával felszabadíthatja az alsó házat hivatali ideje befejezése előtt. Ezzel szemben az elnök nem oldhatja fel az alsó házat az elnöki kormányban.
  7. A parlamenti kormányzat nem határozza meg a végrehajtó hivatali idejét, mivel abban az esetben, ha a Parlamentben bizalmatlansági indítványt fogadnak el, a Miniszterek Tanácsát elutasítják. Ezzel ellentétben a végrehajtó hatalom határozott időtartamú az elnöki kormányban.

Következtetés

A kabinet tagjai kettős tagsággal, azaz törvényhozó és végrehajtó kormányzati szervvel rendelkeznek. Ezzel szemben a kormány elnöki formájában a kabinet tagjai kizárólag végrehajtó szervek tagsággal rendelkeznek.

Ha a dominanciáról van szó, akkor a parlamenti rendszerben az elnök csak a titorialis feje, míg az igazi hatalom a miniszterelnök kezében van. Éppen ellenkezőleg: az elnöki rendszerben az elnök a legfelsőbb hatalommal rendelkezik.