Különbség a konstruktív és a pusztító konfliktus között

Konstruktív vs pusztító konfliktus
 

A konstruktív és a pusztító konfliktusok közötti különbség elsősorban az eredményben van. A konfliktus két fél közötti komoly nézeteltérés. A szervezeti környezetben konfliktusok merülnek fel az alkalmazottak, az osztályok és a szervezetek között. Ez negatív légkört eredményez a szervezeten belül. Konfliktusok felmerülhetnek a feladatok kölcsönös függősége, státusproblémák, egyéni tulajdonságok, erőforrások hiánya, fizetések stb. Miatt. A konfliktusokról beszélve, főként két típus létezik. Konstruktív konfliktusok és pusztító konfliktusok. Amint a nevek sugallják, e két típusú konfliktus kimenetele rendkívül eltérő. A konstruktív konfliktus pozitív eredményhez vezet, amely többnyire magában foglalja a konfliktus megoldását. A pusztító konfliktusok azonban általában negatív következményekkel járnak. Ennek nem feltétlenül kell egy szervezeten belül lennie; előfordulhat más körülmények között, például a családban, a barátok között, vagy akár az államokban is. E cikk segítségével vizsgáljuk meg a konfliktusok két típusa közötti különbségeket; nevezetesen konstruktív konfliktusok és pusztító konfliktusok.

Mi az a konstruktív konfliktus??

A konfliktusokat általában valami negatívnak tekintik, mivel sok ellentmondást és frusztrációt generálnak az érintett felek között. A konfliktusnak azonban nem feltétlenül kell pusztítónak lennie. Konstruktív konfliktus esetén, bár két fél között nem ért egyet, ez pozitív módon oldható meg, így mindkét fél számára előnyös. Ezt gyakran nevezik mindenki számára hasznos helyzet mert mindkét fél számára előnyös. Ezenkívül a két fél közötti kommunikáció is gyakran zajlik őszinte és nyitott kommunikáció. Nem járnak érzelmi, impulzív reakciókkal, és a megoldás megtalálására összpontosítanak. Mindkét fél felismeri a konfliktus megoldásának szükségességét, hogy mindkét fél igényei teljesülhessenek.

Tegyük fel, hogy a konfliktus egy olyan munkavállalói csoportban merült fel, akiket egy adott feladatra kijelöltek. Mindkét alkalmazott érzi a cél elérésének szükségességét, ám eltérő stratégiáik vannak. Konstruktív konfliktus révén a két alkalmazott megoldást találhat, ha csapatként dolgozik. Ez ezután javítja az egyének csapat teljesítményét is. A pusztító konfliktus azonban más következményekkel jár, mint a konstruktív konfliktus.

A konstruktív konfliktus mindkét fél számára előnyös

Mi az a pusztító konfliktus??

A konstruktív konfliktusokkal ellentétben a A pusztító konfliktusokat frusztráció és antagonizmus jellemzi. A pusztító konfliktusok nem hoznak pozitív eredményt, és rontják a szervezet termelékenységét. Ilyen helyzetben mindkét fél próbálj meg nyerni bármilyen áron. Nem hajlandóak tisztességesen és nyíltan kommunikálni, és elutasítják a másik fél által hozott megoldásokat. Ellentétben egy konstruktív konfliktusban, ahol tiszteletben tartják a többi alkalmazottat, a pusztító konfliktusokban ez nem látható.

Pusztító konfliktusban a mindkét fél igényei nem teljesülnek. Ez további frusztrációt és impulzív tevékenységeket eredményez. A két fél bevonhat olyan tevékenységeket is, amelyek a másik imázsát rontják. Az ilyen konfliktusok általában nem erősítik a kapcsolatot, hanem hátrányosan érintik a munkakapcsolatot. Ez rámutat arra, hogy míg az építő jellegű konfliktusok hasznosak lehetnek a szervezetek számára, a pusztító konfliktusok nem.

Mi a különbség a konstruktív és a pusztító konfliktus között??

• A konstruktív és a pusztító konfliktus meghatározása:

• Konstruktív konfliktus esetén, bár két fél között nézeteltérés merül fel, ez pozitív módon oldható meg úgy, hogy mindkét fél számára előnyös legyen.

• Pusztító konfliktusban a nézeteltérés negatív eredményekhez vezet, ami frusztrációt és ellentétet okoz.

• Eredmény:

• A konstruktív konfliktusnak pozitív eredményei vannak.

• A pusztító konfliktusnak negatív eredményei vannak.

• A kapcsolatra gyakorolt ​​hatás:

• A konstruktív konfliktus erősíti a két fél közötti kapcsolatot.

• A pusztító konfliktus károsítja a két fél közötti kapcsolatot.

• Létrehozott helyzet:

• A konstruktív konfliktus mindenki számára hasznos helyzetet teremt, amelyben mindkét fél részesül.

• Pusztító konfliktusban mindkét fél nem részesül előnyökben.

• Kommunikáció:

• Konstruktív konfliktusban tisztességes kommunikáció zajlik.

• Pusztító konfliktusban nincs.

• Teljesítmény:

• Egy konstruktív konfliktus javítja a teljesítményt, különösen csoportokban.

• A pusztító konfliktus csökkenti a teljesítményt.

• A felek fellépése:

• Konstruktív konfliktusban mindkét fél részt vesz a probléma megoldásában.

• Pusztító konfliktusban nem láthatja, hogy mindkét fél részt vesz-e a probléma megoldásában.

Képek jóvoltából:

1. Tárgyalás: Senat Rzeczypospolitej Polskiej (CC BY-SA 3.0 pl)